A lapocka vállcsúcsi nyúlványának megkisebbítését, plasztikáját (acromionplasztikát) vezetéses (plexus) érzéstelenítésben vagy altatásban végezzük. A műtét a váll artroszkópiájával (tükrözésével) kezdődik, amely során felmérjük az ízület állapotát, megtekintjük a rotátorköpeny (a felkar emelését végző izomcsoport) mindkét oldalát esetleges szakadás fennállásának tisztázása céljából. Amennyiben az izomzat teljes vastagságát érintő szakadás nincs, artroszkóposan elvégezzük a lapocka vállcsúcsi nyúlványának megkisebbítését, acromionplasztikát. A váll hátsó, oldalsó és esetenként elülső részén bevezetett műszerekkel először a vállcsúcsi nyúlvány alsó felszínén tapadó, feszes szalagot választjuk le, majd a csontos nyúlvány első-alsó részéből távolítunk el kb. 5-6 mm-nyi csontot, megnövelve így a csont alatti teret, amely az itt futó ín (rotátorköpeny) panaszmentes működéséhez szükséges. Amennyiben artroszkóposan valamilyen oknál fogva nem érhető el megfelelő térnövelés (dekompresszió), nyitott feltárással folytatjuk a műtétet. A váll elülső-oldalsó területén ejtett kb. 5-8 cm-es metszésből, a delta izomzat rostjait szétválasztva, kis területen leválasztva azt a csontról, feltárjuk a vállcsúcsi nyúlvány alatti területet és így végezzük el a dekompressziót. Gondos vérzéscsillapítást követően a sebet varratokkal zárjuk be. Az artroszkópia során ejtett kicsiny bőrmetszéseket rendszerint nem szükséges varratokkal zárni, nyitott műtét esetén gondos vérzéscsillapítás után varratokkal zárjuk be a sebet, esetleg szívócsövet is hátrahagyva.
A váll ütődéses szindrómája (impingement szindróma), mely során a bizonyos, főleg a felkar magara emelésével járó mozdulatokra a felkarcsont nekiütődik az acromionnak (a lapocka vállcsúcsi nyúlványának), mely fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal jár.
A lapocka vállcsúcsi nyúlványa alatti tér megnövelése a nyúlvány megkisebbítésével. A felkarfej és lapocka nyúlványának mozgás közbeni, fájdalmat provokáló összeütődésének megelőzése és mozgásfunkció javítása.
Fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése, lokálisan adott szteroid és fájdalomcsillapító injekció adása, fizioterápia, gyógytorna, reumatológiai és gyógyfürdőkezelés, tehát összességében az ún. konzervatív (nem műtéti) kezelési lehetőségek. A műtét elvégzése akkor javasolt, ha ezen eljárások tartós javulást nem eredményeztek.
A vállfájdalom további fokozódása, a mozgásterjedelem jelentősebb beszűkülése. Kialakulhat a rotátorköpeny szakadása. Ha esetleg későbbiekben mégis sor kerül a műtétre, a műtét eredményessége csökkenhet és a szövődmények kialakulásának esélye növekedhet, illetve az időközben esetlegesen kialakult szakadás következtében nagyobb műtét végzése szükséges.
Műtétet követően a vállat levehető kartartóban rögzítjük néhány napig. A kartartó elhagyható, amint a beteg nem igényli azt. A kórházi benntartózkodás alatt a műtéti fájdalom jelentős mértékben csökken, és a beteg megtanulja az otthon végzendő válltornát. Kontroll vizsgálat kb. 6 héttel a műtét után esedékes. Munkába való visszatérés függ a beteg foglalkozásától és általános állapotától.