A laborvizsgálatok, más néven laboratóriumi tesztek, fontos diagnosztikai eszközök az orvosi gyakorlatban. Segítségükkel az orvosok és egészségügyi szakemberek betekintést nyernek a páciens egészségi állapotába és különböző testfunkciók működésébe. A laborvizsgálatok céljai és előnyei közé tartoznak:
Fontos megjegyezni, hogy a laborvizsgálatok eredményei mindig össze kell vetni más klinikai információkkal, például a páciens tüneteivel és orvosi előzményeivel, hogy pontos diagnózist és kezelési tervet lehessen kidolgozni. Az egészségügyi szakember megfelelően értelmezi az eredményeket és tanácsot ad az egészségügyi problémák kezelésére vagy megelőzésére vonatkozóan.
A nagyrutin laborvizsgálat egy általános laboratóriumi vizsgálat, amelyet gyakran rendelnek az egészségügyi szakemberek a pácienseknek. A célja az, hogy átfogó képet kapjanak a páciens egészségi állapotáról és a test bizonyos alapvető paramétereiről. A nagyrutin laborvizsgálat során különböző vérből vett paramétereket vizsgálnak meg, amelyek információkat szolgáltathatnak a beteg általános egészségi állapotáról, valamint a lehetséges egészségügyi problémákról.
Ezt a vizsgálatot olyan pácienseink számára javasoljuk, akik műtét előtt állnak. Az eredményeknek köszönhetően az aneszteziológus orvos átfogó képet kaphat a szervi működésekről, és az egyéb vizsgálatok eredményeit is figyelembe véve kiválasztja a beteg számára legmegfelelőbb altatási módszert.
A szervezet bizonyos részében tartósan jelen lévő, általában valamilyen kórokozó által kiváltott, gyulladásos területet. A góc megléte lehet tünetmentes, de leginkább általános, nem specifikus tüneteket okoz, mint például hajhullás, hőemelkedés, fáradékonyság, ízületi gyulladás. A szervezetben lévő góc a műtét utáni gyógyulási folyamatokat, szövődmények kialakulásának lehetőségétét növeli, ezért nagyon fontos, hogy műtét előtt kizárjuk a fertőzés meglétét.
A csontanyagcsere laborvizsgálati csomagban a csont ásványi anyag összetételét, valamint a csontépítés és csontbontás paramétereit vizsgáljuk. Elvégzése csontritkulás gyanúja esetén, illetve gyakori csonttörések hátterének kivizsgálására javasolt.
A várandósság általában 280 napig (40 hétig) tart, melyet harmadokra, azaz trimeszterekre osztunk fel. A terhesség bekövetkeztével megváltozik a leendő édesanya légzése, vérkeringése, szívritmusa, cukoranyagcseréje és hormonháztartása. A szervezet alkalmazkodik és felkészül arra, hogy az édesanyán kívül a magzatot is megfelelően táplálja.
Az inzulinrezisztencia a szervezetünk nem megfelelő inzulinválasza. Az inzulin rezisztencia vizsgálattal képet kaphatunk az esetleges kóros működésről. Napjainkban, az inzulinrezisztenciát a cukorbetegség előszobájának is nevezik.
A vércukor terhelés vizsgálat (más néven OGTT – orális glükóz tolerancia teszt) a panaszokat még nem okozó cukorbetegség, az azt megelőző állapotok (csökkent glükóztolerancia, inzulinrezisztencia) és a terhességi cukorbetegség szűrésére szolgál.
A nem megfelelő táplálék bevitel mozgásszegény életmód, környezeti hatások, stressz, betegségek, szervezetünkben hiányállapotokhoz vezethetnek, amik különböző testi és akár lelki megbetegedéseket vonhat maga után.
Az egészséges emberi szervezet működését számos rendszer biztosítja és befolyásolja. Nagyon fontos szerepe van ebben a különböző szervek által termelt hormonoknak is. A hormonok azon túl, hogy egy-egy szervre fejtik ki hatásukat, összességében bonyolult szabályozási rendszert alkotnak, számos funkciót befolyásolnak. A hormonképzés zavara vagy a hormonokat termelő szervek betegségei jelentős tüneteket okozhatnak, az élettani működést felborítva komoly betegségekhez vezethetnek.
Genetikai eredetű véralvadási zavar. Leiden-mutáció a leggyakoribb öröklött trombózishajlamot okozó eltérés. A mutáció miatt egy aktivált véralvadási faktor – az V. faktor – fehérjeláncát az aktivált protein C (APC) nevű enzim nem képes bontani. Az alvadást elősegítő faktorok bomlásának lassulása következtében a betegeknek fokozottan alvadékony a vére, így trombózisra – azaz vérrögképződés okozta érelzáródásra – hajlamosak. Az érelzáródás, attól függően, hogy az érintett ér mennyire létfontosságú, súlyos, sőt életveszélyes állapotot is okozhat.
A véralvadási rendszerünk bonyolult összehangolt működése biztosítja, hogy érsérülés esetén ne vérezzünk el, ugyanakkor a legkisebb átmérőjű ereinkben is folyékonyan maradjon vérünk. A vér alvadását elősegítő és ellene ható folyamatok finom egyensúlya örökletes vagy szerzett okokból felborulhat, és váratlanul vérrög képződhet a szervezet mélyen fekvő vénáiban, leggyakrabban a lábszáron, amely akár életveszélyes tüdőembóliához is vezethet. Ha ismerjük genetikai hajlamunkat, az egyéb befolyásolható kockázati tényezőkkel (hosszabb utazás, műtét, mely tartós mozdulatlansággal jár, túlsúly, fogamzásgátló tabletta, hormonpótlás, terhesség) óvatosabban bánhatunk, egy részüknél gyógyszeres kezelés (pl. folsav, aspirin) is segíthet, megelőzve ezzel egy súlyos betegséget. Lehetőség van az itt kínált három leggyakoribb mutáció vizsgálatát egyenként is kérni, további ritkább mutációkkal kiegészíteni, illetve teljes körű laboratóriumi alvadási kivizsgálást igénybe venni.