A kulcscsont a törzset és a felső végtagot íveli át, így összekötve őket. A csontosodás 20 éves korban fejeződik be, így azelőtt elég sérülékeny a kulcscsont. A sérülések zöme könyökre vagy vállra eséskor jön létre, mert az erő áttevődik a kulcscsontra és az törik el. Az esetek többségében a csont középső és külső harmadában következik be a törés, ami elmozdulással, szöglettöréssel járhat.
Amennyiben a sérülés során a törött csont végei érintkeznek, úgy pár hetes vállrögzítés elegendő lehet a gyógyuláshoz, azonban nagy elmozdulás esetében műtét feltárás és rögzítés szükséges. A törés nagyon ritkán okoz ér- vagy idegsérülést. Tünetek között a kar emelése során jelentkezett fájdalom a kulcscsontban, dörzsölő érzés és vállövi deformitás jellemző.
A beteg kikérdezése során fontos megtudni a sérülés mechanizmusát. Ha a beteg a fent említett tüneteket produkálja és a törtvégek kitapinthatók akkor röntgen nélkül is biztos a diagnózis. Néha a középső csontdarab éles vége kiboltosítja a bőrt, nagyon ritkán ki is szúrja azt, ekkor nyílt törésről beszélünk. Vizsgálatkor fontos a vérellátás és a beidegzés ellenőrzése. Röntgen minden esetben készül.
A műtét legfőbb előnye, hogy gyorsabban érhető el a jó helyzetű gyógyulás, fájdalommentesség, ezenkívül pedig a funkcionális eredmények is jobbak.
Gyakran a konzervatív – nem műtéti kezelés – is elegendő a törés ellátásához. Dessault rögzítés vagy hátizsák kötés (emlékeztető hevederrel): ilyen esetben pár hétig a kart rögzítik, speciális esetben a vállakat hátrahúzó hátizsák kötéssel rögzítik. Ennek a kivitelezése némivel körülményesebb, mivel gyakori kontrollt és újrakötést igényel az első hetekben.
A műtét nélküli törések gyógyulása lassúbb és komplikáltabb, gyakran előfordul a csontok összecsúszása, álízület is kialakulhat. A gyógyulás várhatóan elhúzódik (immobilitás, mozgásbeszűkülés, munkaképtelenség) – akár 3 hónapnál is tovább tarthat a teljes felépülés – és gyakrabban fordul elő rossz helyzetű törésgyógyulás (deformitás, vállöv rövidülés, fájdalom, mozgászavar, esztétikai problémák) és a vállfunkció is rosszabb. A vállfájdalom további fokozódása, a mozgásterjedelem jelentősebb beszűkülése, a végtag terhelhetőségének csökkenése is lehetséges. Ha esetleg későbbiekben mégis sor kerül a műtétre, az álízület nehezebben, vagy esetleg nem rekonstruálható, a műtét eredményessége csökkenhet és a szövődmények kialakulásának esélye növekedhet.
A kulcscsont rögzítése történhet lemezzel vagy TEN sínezéssel.
Műtét után közvetlenül a kart kartartóval felkötik, ez csökkenti a műtét utáni fájdalmat. A fájdalom csökkenésével a mozgások is elkezdődnek. a kartartó 10 napig javasolt. A beteg nem feküdhet rá, nem viheti keresztbe a karját és legfölső emelést nem erőltetheti 12 hétig. Gyógytorna tanítja meg a beteget újra használni a karját és erősíti az izmait is. Éjszakai panaszok 8 hétre tűnnek el. A teljes felépüléshez (fájdalommentes mozgások) min. 3-4 hónapra van szükség, de ez elhúzódhat a betegség fajtájától függően. 3 hetes kortól lehet elkezdeni a könnyű munkakörökben végzett munkát, maximum 1 kg-ot szabad emelni. 3 hónapos kortól megengedett kb. 10 kg emelése, és a fejfeletti munkafolyamatokat is el lehet kezdeni. A teljes munkába állás, vagy sporthoz való visszatérés 4-6 hónapos kortól javasolt.