• 1123 Budapest, Alkotás utca 53. MOM Park II. emelet | 1023 Budapest, Zsigmond tér 10.
  • (+36-1) 733-3444

Belgyógyászati magánrendelés a Szent Magdolna Magánkórházban

Mivel foglalkozik a belgyógyászat?

A belgyógyászat az orvostudomány azon ága, amely a belső szervek és anyagcsere-folyamatok betegségeinek diagnosztizálásával, kezelésével és megelőzésével foglalkozik. A belgyógyászat az egész pácienst, nem pedig egy adott szervrendszert kezel, ezért kijelenthető, hogy olyan más szakterületek elődje, mint a bőrgyógyászat, a kardiológia és a gasztroenterológia.

A belgyógyászok (nem sebészeti) kezelést biztosítanak a felnőtteknek a panaszok legkülönfélébb skáláját lefedve, hiszen a felnőttek egészségügyi problémáit tekintve hatalmas ismeretekkel rendelkeznek. Egyedülálló rálátásuk van az egész emberi testre, így lehetséges, hogy az egész működést átlássák, elemezzék, majd megoldást javasoljanak az adott problémára. Az orvos-beteg kapcsolat kiemelt szerephez jut, mert a belgyógyász valamennyi aspektusát értékeli és kezeli egy betegségnek, legyen szó fizikai, pszichológiai, szociális és érzelmi vonatkozásról. A belgyógyászok hosszú távon vagy fiziológiai stresszhelyzetekben, például a terhesség vagy a perioperatív időszak alatt fenn tudják tartani a több szervrendszerrel kapcsolatos rendellenességekben szenvedő betegek stabilitását.

A magas színvonalú ellátás alappillérei, hogy a megelőző ellátás során a kisebb problémák észrevételével elkerülhető legyen egy nagyobb probléma kialakulása, és hogy az egészségmegőrzés kiemelt szerephez juthasson. A belgyógyászok biztosítják abban az esetben is, ha más szakterület is bevonásra kerül, hogy a páciens ellátása biztonságos, hatékony és összehangolt legyen.

Milyen panaszok esetén érdemes belgyógyászhoz fordulni, illetve milyen betegségeket tud többek között diagnosztizálni egy belgyógyász?

  • Hasi fájdalom, alhasi fájdalom, hasfájás, alhasi görcsök: Számos oka lehet egy hasi fájdalomnak az egészen kicsitől a súlyos problémákig. Lehet, hogy csak egy vírus vagy egy izomhúzódás, de sajnos okozhatja akut vakbélgyulladás vagy rákos megbetegedés is. Amennyiben a fájdalom kevésbé erős, érdemes felkeresni egy belgyógyászt (akut fájdalom esetén nem zárható ki a sürgősségi ellátás szükségessége). A belgyógyász megállapítja, hogy a fájdalom gyomor-bélrendszer jellegű-e.
  • Mellkasi fájdalom, mellkasi nyomás: A mellkasi fájdalom lehet tüdő- vagy emésztőrendszeri probléma is, nem feltétlenül kell rögtön szívrohamra gondolni. Akár szorongás vagy savas reflux is kiválthatja, ha a fájdalom nem súlyos, a belgyógyász diagnosztizálhatja a probléma forrását.
  • Fejfájás, szédülés: Nyomásérzés jelentkezhet a fejben vagy a szem mögött, és a fejfájás bizonyos típusainál szédülés is előfordulhat. Bizonyos kórképek, például az arcüreggyulladás is okozhat fejfájást és szédülést.
  • Bélfájdalom, bélgyulladás: Gyulladásos bélbetegség okozhatja az emésztőrendszer gyulladását, melynek leggyakoribb típusai a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség. Ezen betegségek hasonló tünetekkel járnak, többek között hasmenéssel, hasi fájdalommal és lázzal.
  • Gyomorfájdalom, gyomorégés: Gyomorfájdalmat vagy kellemetlen érzést, gyomorégést emésztési zavar is okozhat. Jellemző, hogy ezen tünetek általában nem sokkal evés vagy ivás után jelentkeznek.
  • Hányás, székrekedés, hasmenés: Világszerte jelentős problémát jelentenek a lakosság számára a hányást, hasmenést és székrekedést okozó betegségek. Kiváltó oka sokféle lehet, ezekhez tartoznak a bélfertőzések, az ételmérgezés és különféle gyógyszerek. A ritkábban előforduló okok közé tartozik a bélelzáródás és a hasnyálmirigyrák.
  • Puffadás, teltségérzet: Puffadás során a has teltnek és feszesnek érződik, melyet gyakran a felhalmozódott gázok váltanak ki. Okozhatja emésztési probléma, de a hormonok és a stressz is szerepet játszhatnak benne. Valamilyen betegség is állhat a háttérben, ezért fontos a megfelelő kivizsgálás.
  • Étvágytalanság: Számos kiváltó oka lehet az étvágytalanság tünetének, ami azt eredményezi, hogy a páciens nem érzi magát éhesnek. Az étvágytalanság gyakran okozhat fáradtságot, hiszen a szervezet jut elég kalóriához vagy tápanyaghoz. Fontos a kiváltó ok felderítése és megszüntetése, hogy a páciens jobban érezze magát.
  • Reflux: Refluxról akkor beszélünk, ha a gyomor tartalma visszakerül a nyelőcsőbe. A gyomorsav így a nyelőcsőben veszélyes szövetkárosodást is okozhat. A mérsékelt testsúly megtartása, a dohányzásról való leszokás és a stressz csökkentése segíthet a reflux megelőzésében és mérséklésében.
  • Láz: A testhőmérséklet átmeneti emelkedése esetén beszélhetünk lázról, mely a szervezet immunrendszerének általános válaszreakciójának egyik része. A lázat általában fertőzés okozza, ezért is fontos, hogy egy tapasztalt belgyógyász deríthesse fel a problémát.
  • Felső- és alsólégúti panaszok, akut légúti fertőzések, köhögés, megfázás, hörghurut, influenza: valamennyi ilyen jellegű betegség esetén érdemes felkeresni egy belgyógyászt.
  • Magas koleszterinszint: Kiváltó ok lehet a rossz táplálkozás, a mozgáshiány, a túlsúly vagy az elhízás. Emelkedett koleszterinszintet okozhatnak továbbá a máj- vagy vesebetegségek, az epevezeték elzáródása vagy a pajzsmirigy alulműködés is.
  • Megelőző ellátás: A belgyógyászok az állapotfelmérés után tanácsot adhatnak, mely lehetséges betegségekkel érdemes számolni a jövőben, és ezeket milyen módon érdemes megelőzni.
  • Vírusos és bakteriális fertőzések: A fertőzés mikroorganizmusok (pl. vírusok, gombák vagy baktériumok) behatolása, megtelepedése és elszaporodása a szervezetben. Az esetleges fertőzéseknek számos oka lehet, és rendkívül különböző panaszokat okozhatnak.
  • Hipertónia (magas vérnyomás): A magas vérnyomás (hipertónia) igen széles körben elterjedt betegség, ami hosszú távon károsítja az ereket, valamint hozzájárul az olyan másodlagos betegségek kialakulásához, mint a szívroham és a stroke.
  • Cukorbetegség: A cukorbetegség egy krónikus (hosszú távú) egészségügyi probléma, amely azt befolyásolja, hogy a szervezet hogyan alakítja át a táplálékot energiává. A cukorbetegségben a szervezet nem termel elegendő inzulint, vagy nem tudja azt olyan jól felhasználni, ahogyan kellene.
  • Légszomj, nehézlégzés: A légszomjat, más néven a nehézlégzést gyakran erős mellkasi szorításként, levegőéhségként, légzési nehézségként, légszomjként vagy fulladásérzésként írják le a páciensek. A szív- és tüdőbetegségek lehetnek a légzési nehézségek gyakori okai.
  • Utazási tanácsadás, oltások: a belgyógyászok utazási orvoslásban jártas, megbízható orvosok, így páciens egészségi állapota függvényében a szükséges utazási oltásokat és az aktuális oltási státuszt tisztázhatják.
  • Receptírás: A belgyógyász a betegség kezelésére különböző gyógyszereket írhat fel, ezzel biztosítva a terápia sikerességét.

A belgyógyászati vizsgálat menete a Szent Magdolna Magánkórházban

Természetesen a vizsgálat menete az adott panaszhoz igazodik, azonban általánosságban a következő lefolyású a belgyógyászati vizsgálat. Az orvos ellenőrzi a vitális paramétereit, átnézi a kórtörténetet, a szedett gyógyszereket, kikérdezi a tüneteket, panaszokat, felméri az általános egészségi állapotot. Ezután fizikális vizsgálat következik, hogy az orvos teljes képet kapjon a páciens egészségi állapotáról. Számos esetben további szűrővizsgálatokat, laborvizsgálatokat, képalkotó vizsgálatokat rendelhet el, aminek eredményeivel ismételten szükséges megjelenni a kiértékelés és a kezelés sikeressége érdekében.

Belgyógyász szakorvosaink

    Translate