Nőgyógyászati infektológiai szakrendelés a Szent Magdolna Magánkórházban

Nőgyógyászati infektológia

A nőgyógyászati járóbeteg-ellátást a páciensek leggyakrabban a szeméremtest és/vagy a hüvely gyulladására, fertőzésére utaló szerteágazó panaszok miatt keresik fel. A páciensek a szakorvosi vizsgálat előtt tüneteik enyhítése céljából gyakran alkalmaznak recept nélkül hozzáférhető készítményeket, melyek azonban az esetek jelentős részében nem szüntetik meg a kellemetlen tüneteiket. Ennek egyik magyarázata az, hogy megfelelően választott és elvégzett laboratóriumi vizsgálat nélkül, kizárólag a tünetek alapján feltételezett diagnózis sokszor téves és az így kiválasztott helyi kezelés sem lesz ezért többnyire hatékony. A kevert fertőzések (több kórokozó által párhuzamosan okozott fertőzés és tünetek) sikeres gyógyítása sem lehetséges laboratóriumi vizsgálat, a tünetek hátterében álló kórokozók (baktériumok, gombák, protozoonok) kimutatása nélkül.

A hüvelyfertőzések diagnosztikája és kezelése

A hüvelyfertőzések diagnosztikájában önmagában a colposcopos vizsgálat (a szeméremtest, hüvelynyálkahártya, hüvelyváladék, méhnyak megtekintése) sok esetben több évtizedes tapasztalattal sem elegendő, melyet az adott kórokozóra adott immunválasz különbözősége magyaráz. A pH vizsgálat önmagában nem elegendő a diagnózis felállításához: az emelkedett hüvelyi pH bakteriális vaginosis, aerob vaginitis és Trichomonas vaginitis esetén egyaránt jellemző, ezek mellett nem fertőzés eredetű okok: menstruáció során, óvszer nélküli szexuális együttlét után, gombás fertőzés kezelésére szolgáló hüvelykúpok alkalmazását követően is észlelhető lehet. Az emelkedett hüvelyi pH mikroszkópos kenetdiagnosztikát indikál, mely az első választandó laboratóriumi vizsgálat a szeméremtest és/vagy a hüvely gyulladására, fertőzésére utaló tünetek esetén.

A hüvelyfertőzéssel jelentkező páciensek megfelelő és gyors kivizsgálása, a diagnózis alapján indikált kezelése csökkenti azok arányát, akik panaszaik miatt sokszor elkeseredetten alkalmaznak egymás után számos recept nélkül hozzáférhető készítményt anélkül, hogy panaszaik megszűnnének. A páciensek panaszainak meghallgatása, visszatérő, krónikus hüvelyfertőzés esetén a típusos, gyakori tünetek esetleges életmódbeli hajlamosító tényezőkkel való korrelációja, a tünetek menstruációs ciklussal való esetleges összefüggése, a colposcopia (szeméremtest, hüvely, méhszáj vizsgálata) alapján felállított klinikai vélemény alapján lehet a megfelelő laboratóriumi vizsgálatot vagy vizsgálatokat megválasztani, mely esélyt teremt a krónikus hüvelyfertőzések sikeres kezelésére is.

A különböző patogének (hüvelyfertőzést és húgyúti fertőzést okozó kórokozók, szexuális úton terjedő fertőzések) elleni védekezésben az egyik legfontosabb tényező a hüvelyt kolonizáló baktérium flóra (többnyire tejsavat termelő lactobacillusok), a normál hüvelyi mikrobiom, melynek összetételéről az elmúlt években ismereteink bővültek. A normál hüvelyi baktérium flóra összetétele hormonális, genetikai, immunológiai és környezeti tényezőktől is függ és egy adott egyén esetében is változhat. Hüvelyfertőzés panasza esetén az első választandó laboratóriumi vizsgálat a mikroszkópos kenetdiagnosztika, mely mellett szexuális úton terjedő fertőzések gyanúja esetén további, ezeket kimutató teszteket is szükséges elvégezni.

Bakteriális vaginosis mikroszkópos képe. (Metilénkék festés, 1000x nagyítás, Zeiss AxioLab A1 mikroszkóp, Ujházy A. felvétele)

Aerob vaginitis mikroszkópos képe. (Gram festés, 1000x nagyítás, Zeiss AxioLab A1 mikroszkóp, Ujházy A. felvétele)

A páciens vizsgálatakor lehetőség van a levett hüvelykenet azonnali festésére és így azonnali mikroszkópos kenetvizsgálatra, mellyel esélyünk van a páciensnél talált hüvelyfertőzés kezelését azonnal megkezdeni. A hüvelykenet értékelése során valamennyi mikroszkópos látótérben megítélhető a hüvelyt kolonizáló lactobacillus flóra, melynek visszaszorulásakor alakulhat ki bakteriális vaginosis, aerob vaginitis, emellett szexuális úton terjedő kórokozók átadásának kockázata is fokozódik (C. trachomatis, N. gonorrhoeae, Treponema pallidum, Trichomonas vaginalis, HIV, HPV).

Amennyiben a visszatérően zajló hüvelyfertőzés hátterében a méhszáj gyulladása is feltételezhető, további laboratóriumi vizsgálat javasolt ennek tisztázása céljából. Méhszájgyulladás colposcopos képe vagy erre utaló klinikai tünet esetén a szóba jövő kórokozók (Chlamydia trachomatis, Neisseria gonorrhoeae, Mycoplasma genitalium) kimutatása természetesen nukleinsav amplifikációs tesztekkel történik és ezen tesztek alapján végezzük a kezelést.

Gombás hüvelyfertőzés, Candida glabrata spórák. (Metilénkék festés, 1000x nagyítás, Zeiss AxioLab A1 mikroszkóp, Ujházy A. felvétele)

Sarjadzó gomba, Candida albicans. (Metilénkék festés, 1000x nagyítás, Zeiss AxioLab A1 mikroszkóp, Ujházy A. felvétele)

Hüvelyfertőzés szexuális kapcsolat nélkül

Amennyiben a páciensnek még nem volt szexuális kapcsolata, akkor a hüvelyfertőzések kivizsgálásához a kenetvétel a hüvelybemenetből történik steril vattapálcával, ilyen esetben nem végzünk hüvelyi vizsgálatot. Mivel szexuális életet még nem élt páciensek esetében szexuális úton terjedő fertőzések nem fordulhatnak elő, ezért hüvelyfertőzés panasza esetén elegendő a hüvelybemenetből vett kenet mikroszkópos vizsgálata. A hüvelybemenetből történő kenetvétel teljesen fájdalommentes.