Rádiófrekvenciás visszérműtét a Szent Magdolna Magánkórházban

Mi a visszérbetegség?

A visszereken, más néven a vénákon áramlik vissza a végtagokból a vér a szív felé. Ezt   a gravitációval   ellentétes   irányú   áramlást   a vénák falában lévő zárószelepként működő billentyűzet és az izomműködés pumpafunkciója biztosítja. A visszérbetegség a felületes vénás rendszer (fő vénatörzsek, oldalágak, vagy összekötő, úgynevezett perforánsok) megbetegedése, miközben a mélyvénás rendszer biztosítja a vér visszaszállítását. Amennyiben különböző okok (alkati, szerzett stb.) miatt nem zár jól a billentyűzet, a keringő vér a vénákból nem tud a szív felé teljesen kiürülni, a végtag megduzzad és feszülő érzést okoz. A véráramlás lelassulásának következménye a felületes vénák falának kitágulása és egy önmagát súlyosbító körfolyamat beindulása. A tünetek nincsenek mindig arányban a betegség stádiumával, azaz enyhe visszér-elégtelenség is járhat komoly panaszokkal, míg durva vénatágulatok is lehetnek panaszmenetesek.

A betegség stádiumai

  1. Enyhe panasz, duplex vizsgálat szerint ép billentyűzet, terhelésre láb és lábszár duzzanata, viszketés, égő érzés.
  2. Mérsékelt panasz, látható visszeresség, duplex ultrahang vizsgálat szerint elégtelen vénabillentyű.
  3. Lezajlott, ismételt visszérgyulladások, barnásan elszíneződött bőr a lábszáron.
  4. Súlyos vénás keringési elégtelenség, lábszár-fekély, maradandó szöveti károsodás állapota.

Mi a műtét előnye?

A műtét után a panaszok (fájdalom, lábdagadás, éjszakai görcsök stb.) általában jelentősen csökkennek, azonban a panaszokat kiválthatja más tényező is (mozgásszervi elváltozások, mélyvénás elégtelenség), illetve régóta fennálló panaszok esetén ezek csak lassan javulnak, esetenként azonban fenn is maradhatnak (pl. korábban lezajlott mélyvénás trombózis esetén). A műtéttel megelőzhetjük a vénás elégtelenség és a lábszárfekély kialakulását. Már meglévő fekélyelőző állapotban a bőrelváltozások teljes mértékben nem tűnnek el, de javulás várható.  A kozmetikai eredmény néhány héttel a beavatkozás elvégzése után már jól látható.

Az utóbbi évtizedben elterjedt endoluminalis műtéti módszerek (lézeres műtét, rádiófrekvenciás abláció) új, költséges technikát alkalmaznak a betegek kényelme érdekében. E módszerek előnyei a hagyományos nyitott műtéttel szemben:

  • Nincs metszés a lágyékhajlatban
  • Minimális a műtét utáni bevérzés a szövetek között, ezért minimális a sebfájdalom
  • Néhány óra múlva már felkelhet, lábra állhat a beteg, nincs szükség hosszabb kórházi megfigyelésre
  • A műtét helyi érzéstelenítésben végezhető, gyógyszeres rásegítéssel, nem szükséges gerinc közeli érzéstelenítés vagy altatás
  • A nagyobb szúrások, metszések hiánya miatt jobbak az esztétikai eredmények
  • A műtét után pár nappal ismét munkába állhat, nincs hosszú táppénzes időszak
  • A hosszú távú eredmények nem különböznek a hagyományos műtét eredményeitől.

Mik a műtét alternatívái?

Életmódváltással átmenetileg javulhatnak a visszeresség tünetei. A tartós, hosszú ideig történő állás és ülés elkerülésével, a rendszeres vénás torna végzésével, a lábak felpolcolásával és a kompressziós harisnya viselésével is enyhülhetnek a kellemetlen tünetek. Az esetleges túlsúly csökkentése és a megfelelő, kiegyensúlyozott vitamindús táplálkozás is elengedhetetlen fontosságú. Az I. stádiumban döntő a megelőzés, azaz álló-ülő tevékenységnél, repülésnél I-es kompressziós fokozatú gyógyharisnya viselése javasolt. A tünetek kialakulását gyógyszer (pl. Detralex, Venoruton) enyhítheti, de a rosszabbodást nem gátolja meg. A II. stádiumban a kompressziós kezelés mellett – tervezett időben – már a műtét is megfontolandó, mivel a maradandó bőrtünetek kialakulása előtt jó kozmetikai eredmény érhető el. Megelőző jelleggel a műtét után is szükséges az I-es kompressziós fokozatú gyógyharisnya viselése. A III. és IV. stádiumban egyértelműen műtét ajánlott, a kialakult bőrtünetek maradandóak, a műtéttel a további romlást, a kialakult fekély gyógyulását lehet elérni.

Mi történik a műtét alatt?

  1. Érzéstelenítés: Helyi érzéstelenítés (úgynevezett tumeszcens anesztézia), szükség esetén intravénás érzéstelenítéssel kiegészítve.  A műtét során a rádiófrekvenciás katéter bevezetése előtt az operált területet hígított helyi érzéstelenítő oldattal fecskendezzük körbe, a pontos adagolást ultrahang segítségével kontrolláljuk.  A helyi érzéstelenítő hatására a fájdalomérzés az érintett területen megszűnik, azonban a manipulációt, tapintást továbbra is érzi a beteg, ez azonban egyáltalán nem kellemetlen. A vénatörzsek rádiófrekvenciás kezelése során a visszér jelentősen felmelegszik, ennek a hőnek egy része a környezetre is átadódhat, mely helyi melegedés formájában észlelhető, azonban ez sem éri el a fájdalom szintjét. Ha mindezek ellenére mégis kellemetlen érzés, fájdalom jelentkezne, a műtétnél jelen lévő altató orvos intravénás fájdalomcsillapítóval, altatószerrel kiegészíti a műtéti érzéstelenítést. A műtét előtt erről részletes tájékoztatást az altató (aneszteziológus) kollégák adnak.
  1. Műtét menete: A műtét előtt a láthatóan kitágult vénákat speciális tollal kijelöljük. Első lépésként ultrahang ellenőrzés mellett vezetőkatétert helyezünk a kezelendő fő vénatörzsbe, ennek végét a közvetlenül a mélyvénás rendszerbe történő beömlésig vezetjük fel, ezt követi a fent részletesen leírt helyi érzéstelenítés.  A vezetőkatéteren visszük a kezelés helyére a rádiófrekvenciás katétert, majd folyamatos ultrahang kontroll mellett a katétert lassan visszahúzzuk az érben, miközben a rádiófrekvencia által generált energia a katéter végének közvetlen környezetében a vért felmelegíti. A hő hatására a vér koagulálódik és az energia az érfalra is áttevődik, annak fehérjéi kicsapódnak, az érfal összezsugorodik, elzáródik. A kezelés folyamata az ultrahang képen jól ellenőrizhető. A fő vénatörzs kezelése után a további oldalágakat érzéstelenítés után külön szúrásokból kezeljük, azt apró, 2-3 mm-es szúrásból távolítjuk el, ennek a sebnek az összevarrása nem szükséges, nyom nélkül gyógyul. A műtét végén rugalmas pólyával combtőig érő, szoros nyomókötést helyezünk fel a végtagra. A nemzetközi irodalom eredményeit figyelembe véve a fő vénatörzs beömlésének lekötését (az úgynevezett crossectomiát) nem tartjuk szükségesnek, csak jelentős beömlési billentyű elégtelenség vagy 12 mm-nél nagyobb beömlés előtti VSM méret esetén javasoljuk elvégezni.

Milyen gyors a felépülés?

A műtét után 2-3 órával a páciens felkelhet, majd sebészi kontroll után kísérővel otthonába távozhat. Trombózis megelőzésére 7-10 napig véralvadás-gátló injekciós kezelés javasolt. Otthonában szabadon mozoghat, 48 óra után zuhanyozhat, rövid megnyúlású rugalmas pólya, majd a posztoperatív sebfájdalom mérséklődésével II. fokozatú kompressziós harisnya viselése még 2 hétig javasolt. A műtét után 2 nappal ismét dolgozhat, azonban a tartós eredmény érdekében az első (egyhetes) kontroll vizsgálatig nehéz fizikai munkát ne végezzen. Reakciómentes műtéti terület, panaszmentesség esetén 2-3 hét után a sportolás is megengedett A műtét után az elzárt fő vénatörzsek és oldalágak lefutásának megfelelően vaskosabb köteg tapintható, mely annak felszívódásával néhány hónap alatt fokozatosan eltűnik. Ez esetenként kissé érzékeny lehet, a fájdalmas bőrterület helyi hűtése csökkenti a panaszokat. A műtét után a lábban feszüléses panaszok, dagadás érzése jelentkezik, amely a láb felpolcolásával enyhíthető. Hosszabb séta esetén a láb könnyen elfáradhat, pihenéskor ekkor is felpolcolás javasolt. Kontroll átlagosan egy hét múlva esedékes, a pontos időpontot az operáló orvos közli. Fürdőzés csak két hét múlva javasolt. A teljes terhelés (munkaképesség) a műtét utáni 1-4. hét után várható.

Érsebész szakorvosaink

    Translate