- Holter monitor vagy eseményrögzítő: Ha a panaszok csak időszakosak vagy stresszfüggőek, az orvos Holter monitorral vagy esemény rögzítővel végezhet hosszabb időn át tartó szívritmus monitorozást a mindennapi tevékenység során.
- Laboratóriumi vizsgálatok: A vérkép és egyéb laboratóriumi vizsgálatok segítenek az orvosnak a koleszterinszint, vércukorszint és más fontos paraméterek értékelésében, amelyek befolyásolhatják a szív- és érrendszeri egészséget.
- Konkrét tesztek: Az orvos szükség esetén további speciális vizsgálatokat rendelhet el, például szívkatéterezést, CT- vagy MRI-vizsgálatot a szív részletes vizsgálatához.
- Személyre szabott kezelési terv összeállítása: Az eredmények alapján az orvos személyre szabott kezelési tervet készít, amely magában foglalhat gyógyszereket, életmódbeli változtatásokat, diétát vagy szükség esetén műtéti beavatkozásokat.
A kardiológiai vizsgálatok célja a szív- és érrendszeri egészség ellenőrzése, az esetleges problémák korai felismerése és a megfelelő kezelés megkezdése. Fontos, hogy a páciens rendszeresen részt vegyen ilyen vizsgálatokon, különösen, ha bármilyen szívpanasza vagy kockázati tényezője van.
Milyen tünetek esetén ajánlott felkeresni kardiológia szakrendelést?
A kardiológiai szakrendelés felkeresése ajánlott, ha az alábbi szív- és érrendszeri tünetek bármelyike jelentkezik. Fontos hangsúlyozni, hogy az alábbiak csupán általános tájékoztatások, és mindig ajánlott orvosi tanácsért szakemberhez fordulni (a sürgősségi ellátás igénybevétele központi kórházban kell, hogy történjen!).
- Mellkasi fájdalom vagy nyomás: Az éles, tompa, nyomó vagy fájdalmas érzés a mellkasban szívproblémára utalhat, például szívinfarktusra vagy anginára (koszorúérgörcsre).
- Légszomj vagy nehézlégzés: Hirtelen fellépő vagy fokozódó légszomj, különösen pihenés közben vagy minimális erőfeszítés során.
- Szívverési zavarok: Irreguláris szívverés, szívritmuszavarok észlelése, például túl gyors, túl lassú vagy szabálytalan szívverés.
- Fáradékonyság és gyengeség: Tartós vagy érthetetlen fáradékonyság, különösen, ha nincs nyilvánvaló ok.
- Hirtelen szédülés vagy ájulás: Hirtelen szédülés, ájulás vagy eszméletvesztés, amely szívproblémára vagy szívritmuszavarra utalhat.
- Fájdalom, diszkomfort a nyakban, az állkapocsban, vállban vagy hátban: Szívproblémákra utalhatnak azok a fájdalmak és kellemetlenségek, amelyek a mellkasi fájdalommal kombinálva jelentkeznek.
- Láz és hosszabb tartamú fertőzések: Egyes szívproblémák hosszabb ideig tartó lázzal, gyengeséggel vagy szokatlan tünetekkel járhatnak.
- Vizenyő (ödéma): A lábak, bokák, lábujjak vagy más testrészek duzzadása, ami szívproblémára utalhat.
- Visszatérő mellkasi fájdalom: Az ismétlődő, elhúzódó vagy hosszantartó mellkasi fájdalom, különösen terhelés vagy stressz hatására.
- Émelygés vagy hányinger: Szívproblémák esetén az émelygés és hányinger is előfordulhat, különösen mellkasi fájdalommal kombinálva.
- Fájdalom a felső hasban: A szívproblémák olykor felső hasi fájdalommal is járhatnak, amelyet néha összetéveszthetnek gyomorproblémákkal.
Ha bármelyik fent említett tünet jelentkezik, vagy ha egyéb szív- és érrendszeri aggodalmai vannak, azonnal forduljon orvoshoz, és konzultáljon egy kardiológussal. Az időben történő diagnózis és kezelés jelentősen javíthatja a szív- és érrendszeri problémák prognózisát és kezelését.
A kardiológiai betegségek
A kardiológiai betegségek a szív- és érrendszerrel kapcsolatos különböző állapotokat foglalják magukban. Ezek a betegségek kiemelt egészségügyi kockázatokat hordoznak magukban, és az életminőséget jelentősen befolyásolhatják. A kardiológiai betegségek különféle típusokban manifesztálódhatnak, és a következők tartoznak közéjük:
- Koszorúér-betegség vagy iszkémiás szívbetegség (CAD): A koronaér-betegség a szív artériáinak beszűküléséből vagy elzáródásából ered, ami csökkenti a szív vérellátását. Ez a betegség szívinfarktust okozhat.
- Szívinfarktus (myocardialis infarctus): A szívinfarktus akkor következik be, amikor a szívizomnak a véráramlás teljes vagy részleges megszakad. Ez a kardiológia egyik legsúlyosabb betegsége.
- Szívelégtelenség: A szívelégtelenség akkor alakul ki, amikor a szív nem képes hatékonyan pumpálni a vért a test különböző részeibe, ami légzési nehézségekhez és fáradtsághoz vezethet.
- Hipertónia (magas vérnyomás): A hypertonia esetén a vérnyomás tartósan magasabb, mint a normális értékek. Hosszú távon ez súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket.
- Aritmia (szívritmuszavar): Az aritmia olyan állapot, amikor a szívritmus szabálytalan vagy túl gyors/lassú. Ez különböző típusú szívritmuszavarokat magába foglal, mint például a pitvarfibrilláció.
- Mitrális billentyű betegségek: A mitrális billentyű betegségek olyan állapotokat jelentenek, amikor a mitrális billentyű nem megfelelően működik, például prolapsus vagy stenosis.
- Perifériás artériás betegség (PAD): A PAD az artériák beszűküléséből vagy elzáródásából adódik, általában az alsó végtagokon. Ez csökkenti a végtagok vérellátását és fájdalmat okozhat járás közben.
- Endocarditis: Az endocarditis a szív belső hártyájának (endocardium) gyulladása, amely szívbillentyűk vagy más szívbeli rendellenességek miatt alakulhat ki.
- Congenitális (veleszületett) szívhibák: A congenitális szívhibák olyan rendellenességeket jelentenek, amelyek a szív kialakulásában vagy fejlődésében bekövetkeznek, és már a születésnél jelen vannak.
- Pericarditis (szívburokgyulladás): A pericarditis a pericardium (szívburok) gyulladása, amely a szív külső héját borítja.
Ezek csak néhány példa a kardiológiai betegségekre, és a szív- és érrendszeri problémák széles skáláját tartalmazzák. Az időben történő diagnózis és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú a kardiológiai betegségek esetében, és rendszeres szűrővizsgálatok segíthetnek az egészséges szív- és érrendszer fenntartásában. Minden esetben ajánlott szakorvos segítségét kérni a pontos diagnózis és kezelés érdekében.
A kardiológia kivizsgálás szív– és érrendszeri rizikófaktorok felméréséből, szakorvosi vizsgálatból, nyugalmi és terheléses EKG-ból, a szív ultrahang vizsgálatából áll. A nyugalmi és terheléses EKG a szív elektromos vezetési képességéről, a szívizom keringéséről, oxigénellátásáról ad tájékoztatást, kizárja vagy alátámasztja a rettegett szívizom infarktushoz vezető koszorúér szűkületet. A korai diagnózis és kezelés életmentő lehet! A szív ultrahang vizsgálata során teljes képet kapunk a szívről, amellyel a szívüregeket, az azokat határoló falakat, a billentyűket és a szívburkot vizsgáljuk.